Ma véletlenül valami eszméletlenül űberfasza cuccra bukkantam, ahogy a HMV-ben böngésztem, és a Now Playing-sarokban elindítottak valami elektro-zenét, az üzlet hangfalai meg ezerrel nyomták.
80-as évek fíling, mégis modernül szól. Totál el vagyok ájulva, hogy ez a második lemezes, nagyon ügyes nyálasszájúakból álló kvartett milyen geca jól nyomja! :D
„hátha felszáll az agyatokról az Alan misztikus hangjai miatt évtizedek óta rajta ülő köd, ami megzavarja a józan ítélőképességeteket.” – Látom, h. hajlamos vagy a túlzásokra, pedig ha végre figyelmesen elolvasnád, h. mi itt többen miről beszélünk az Alan témával kapcsolatban már hosszú évek óta, akkor megértenéd végre, h. mi miatt értékeljük nagyra azt, amit Alan tett az együttesben és az együttesért(!). És akkor ennek alátámasztására álljon itt egy idézet Daniel Millertől. (Az ő szavára azért még te is adsz talán…)
„It was a pretty damning kiss-off—yet was Wilder right to feel that he had been routinely undervalued by his bandmates? Daniel Miller, for one, felt that he was probably justified in feeling aggrieved.
“I’ve always thought he was underrated by the others,” he reflected in Depeche Mode: A Biography. “Or rather, Dave valued what he did. Fletch played down what he did and Martin was just off in his world and didn’t really think about it. “It wasn’t just the musical element. Alan was the one who took the trouble to check things and listen to the cuts. He looked at the artwork, and so on. He took a lot of interest in all the aspects of it.” (Ian Gittins: Depeche Mode: Faith and Devotion; 179. oldal;)
Azért ez a rövid idézet eléggé beszédes azzal kapcsolatban, h. milyen szinten a magáénak érezte az együttest… és közvetve utal arra is, h. mennyit melózott az együttesért.
„ne könyveljük el tényként, hogy a Mode Alantől és a rászánt zsenijétől lett olyan amilyen, mert ez tényszerűen nem igaz” – Újra és újra sarkítasz, pedig senki nem állította, h. KIZÁRÓLAG Alannek köszönhető, h. olyan lett a Mode, amilyen. Természetesen mindenki kellett hozzá, és a mindenkibe beleértendő (az összes együttes tagon kívül) az egész mindenkori team, akik segítettek megalkotni ezeket a fantasztikus és ikonikus zenéket.
„„Mégis csak a zene a legfontosabb egy zenekar működésében, nem?” Nem.” – Nem igazán tudom értelmezni, amit mondasz („amiben megvolt a zene, de az összes többi nem volt meg hozzá”). Szerintem egy zenekart, előadót a zene alapján ítéli meg az ember, az vagy hatással van rá és tetszik neki, vagy nem. Mi az, h. a zene megvolt, de az összes többi meg nem?! Akkor neked mi nem tetszik a Recoilban, ha nem a zene?!
„Ha csak a minőségi stúdiómunkán múlt volna, engem valószínűleg el sem ér soha a Depeche Mode zenéje” – És valószínűleg akkor sem ért volna el soha, ha nincs minőségi stúdiómunka… Miért nem lehet megérteni, h. egyik a másik nélkül nem létezik?! (Legalábbis a DM esetében biztosan nem!) Ezt is kismilliószor kiveséztük már, h. Martin dalai önmagukban kevesek lettek volna ahhoz, h. olyan elemi hatással legyenek az emberekre, mint ahogyan a stúdióban (és a koncertekre – na vajon ki által?!) meg- és áthangszerelt (zseniálisan „felöltöztetett”) dalok tették.
„„Arról meg már beszéltünk, h. szerintünk miért tűnt el.” No most meg pont ez nem hangzott el” – Görgess már vissza! Többen is (hogy csak egy, neked direktben válaszoló hozzászólást említsek: Amphicoelias 301708) kifejtették (az elmúlt sok évben már sokszor), h. szerintük mi lehet az oka, de nyilván biztosat nem tudhatunk, csak egy ember van, aki erre hitelt érdemlő választ tudna adni.
„minek kellett mindig Alan mellé is külsős producer, ha Ő egymaga is olyan zseniális volt, mint amilyennek itt be van állítva.” – A Music For The Masses után nem kellett volna, de szerintem úgy érezték, h. inspirálólag hat(hat) rájuk, ha van egy külsős ember velük, aki a saját „kockájukon” kívülre (is) lát, és olyan ötletekkel áll elő, ami nekik eszükbe sem jutna „belsősként”. David Bascombe mondjuk kevésbé, de Flood pont ilyen volt.
„mert megkapja az arcba a rendkívül olvasatlan vagy a témában szöveget. Miért tudnék ezekről a dolgokról amúgy bármit?” – Nem az a baj, h. ha nem tudsz valamit, mert nem olvastál róla, hanem az, hogy ha ennek ellenére olyanokat állítasz, amik ténybeli tévedések, mert elég jól dokumentált dolgokról van szó. (Lásd: „Az időzítés, amikor kilépett szintén arról tanúskodik nekem, hogy pont az együttesért nem óhajtott tenni semmit, a helyzet javításáért, megmentéséért mondjuk„ ; „ha valamibe, hát a Recoilba nem tett semmiféle, az ő feltételezett szintjéhez méltó mennyiségű és minőségű melót”.) Akkor inkább kérdezz, de ne állíts!
Szubjektív hurrá következik! Találtam ma egy 10/10-es zenét. 1989-ből. És még az ETS hangzás kedvelőknek is nyugodt szívvel tudom ajánlani. Akár még ezt is hallhatták anno Alanék. Objektív korlenyomat és szubjektív kórkép következik.
Kacsával fogalmaztunk meg anno, hogy nem hiányzik Alan, ha tudomásul veszed, hogy a névazonosság és a tagok közötti átfedés ellenére ez egy másik banda. Mentség, hogy nem ők az egyetlenek, akikkel ez előfordult, és nem ők a legrosszabb példa erre, igaz, nem is a legjobban sikerült.
Sajnos nincs most időm ebbe vagy jobban beléd mászni :D de valahol te magad is példázod Alan zsenijét:
Sok év elteltével írsz újra, gyakorlatilag most hallgattad meg a SOTU óta megjelent (Alan nélküli) albumokat és úgy mentek át rajtad, mint egy pohár víz + legyintés. Ha jól sejtem, talán a Wrong az egyetlen (a SOTU-ról) ami még tetszett (és amit szerintem Alan sem tudott volna már hová fokozni)
Szóval pontosan jól érzed te is, hogy miről is van szó, amikor őt méltatjuk/hiányoljuk, a többi csak időmilliomosok szokásos szájtépése :D
Nyúl él és virul, továbbra is árnyaltan látja Alan szerepét akit kedvel, de nincs tőle hasraesve (emberileg pláne), nagyon nagyra tartja a leértékelt dalszerzőket, pacsit küld az értelmes gondolatok íróinak, várja a következő DM albumot. Üdv
Elfogult vagy. Flood nógatására (ezt ő mesélte el a Short Circuit-en, fenn van a YT-on) hajlandó volt gitártémákat feljátszani, amiből aztán a hűtlen Álánnal kettesben becstelen módon előállították többek közt az ETS gitártémáit, amivel azóta is ripizik koncerteken a dalszerzőprogyuszerúr. :)
Én ide venném örök és öreg vesszőparipámat, az ETS-t is, nem sok maradt a szövegen kívül Martin szerzeményéből, mégis Ő a szerző, egyedül, ellenben a dal egyik producere, miközben ott sem volt.
Így van. In Your Room témaváltásai az ő keze munkája tényszerűen, a Judas albumverzió kompletten, plusz egy extra verzió az outró, ami ugyancsak az ő műve. Csak így kettő, ami hirtelen beugrott.
Ennyit a véleményekről. Ezek lenyilatkozott, dokumentált tények, nem delirált lázálmok.
Igen, az 1997-es albumot a régi módszerekkel, egy arra alkalmas emberrel készítették. Ha akkor adták volna elő a Benny Hill trilógia nyitányát, nagyon beleálltak volna a földbe.