A csavarokat már megnéztem. Az is furcsa, hogy amikor dugom be az ext sp. csatlakozóba a hangszórót, már akkor egy bizonyos ponton adja azt a "nyöszörgő" hangot, amit adáskor is hallok. Amikor teljesen bedugom, akkor ez a hang elmúlik, szépen szól, csak adáskor csinálja ezt a bohóckodást.
Érdemes átnézni a panel földelő csavarokat. Adáskor egy feszültség letiltja a hangvégfokot. Egyik lábát felhúzva. Ha ez nem történik meg, onnan érdemes elindulni a hiba keresésben. Érdemes rámérni az adó és a vételi tápfesz szálra, nyit-zár-e a 2 kapcsoló tranzisztor rendesen.
Közben annyit észrevettem, hogy csak akkor gerjed adásban a Stalker, ha a külső hangszóró rá van kötve. Olyankor hallom is magam halkan a hangszóróban.
Ami még feltűnt, PA üzemmódba kapcsolva nem hallom magam a PA kimeneten. Nincs semmi tuning kötve a CB/PA kapcsolóra.
SWR rendben van, mikrofonokat cseréltem. Próbáltam másik táppal is. Majd megnézem a végtranzisztort, összehasonlítom a másik Stalkerrel. Annyit még észrevettem, hogy az egyik 1uF-os kondi fordítva volt beforrasztva. Azt megfordítottam, de nem segített.
Legegyszerűbb esetben koszos a Clari potija. A Stali egy nagyon stabil rádió, de a nagyvilágban sok rádió sokféle frekin lehet. Pont ezért van az utánhangolás lehetősége.
Mi lehet az oka annak, hogy egy Stalker IX SSB adásnál, ha erősebben belefütyülök, kiakad a műszer és addig ott is marad, amíg el nem engedem a PTT-t? Meghallgattam egy másik rádión, ha halkabban beszélek akkor is kissé torz a hangom, illetve amikor kiakad a műszer, akkor egy fura gerjedő hang megy ki adásba.
A rádió így került hozzám. Mindenképp elviszem szerelőhöz, csak azért érdekelne, hogy mi lehet ez a jelenség?
Nincs értelme. Az antennáról bejövő ZAJ mindig sokkal erősebb mint a rádió önzaja. Ha az antenna kapcsokon ott a zaj, avval már nem tudsz mit kezdeni. Egyszerűen igazolhatod.
Tekerd le a csatlakozót. Amit akkor hallasz, az a rádió önzaja. Azt tudnád egy keveset csökkenteni. De amint rákerül az antenna, onnantól már annak a jele dominál. Most és a közeli években hatalmas éterzaj van. Azt, hogy mennyire hallod ki belőle a venni kívánt adót, csak az antenna kapcsokon lévő zaj és hasznos jel aránya adja ki. Ezek nagyságrenddel nagyobbak mint a bemenő okozat önzaja, még ilyen egyszerű tranzisztoroknál is.
Majd ha 11 év múlva halálos csend lesz az éterben, akkor lenne talán szerepe a cserének. Bár ember keltette éterzaj akkor is lesz, ha a napfoltok minimumon állnak majd.
Élvezni kell a páratlanul jó terjedést ilyenkor. Egészen kis CB-k, egészen egyszerű kis antennával más kontinenseket is tudnak elérni.
grant, szeretnem, ha csendesebb lenne az SSB vevoldalon, es a vett jel pedig tusztabb es erosebb. Olvasom, h a HF bemeneti oldalon levo 2SC1674-et (TR17)csereljem modern, csendesebb nagyobb S/Nr-el rendelkezo tranyora pl., 2SC2999-re vagy hasonlo valtozatra. Nos nem talaltam csak kinai hamist ebbol, mit javasoltok?
Egy 2-3 másodperces méréskor rossz SWR-nél sem megy tönkre a rádió. Mindenképpen AM módban célszerű mérni. A belső műszer nem hangolásra van, inkább csak durva hiba észlelésére. Az nem műszer, csak indikátor. Tartósan károsodhat viszont ha 3-nál nagyobb SWR-el sokáig van adásban.
3 felett használhatatlan, veszélyes. 2-3 között rossz, gyatra. 2 alatt használható, egy kis kompromisszummal. 1,5 alatt jó igazán.
Vettem egy CB rádiót meg egy antennát, használtan, akitől vettem nem értett hozzá, örökségből volt neki. A rádió müködik vételt már próbáltam de az adást nem.
Sokat olvastam arról hogy ha nincs antenna vagy rosszúl van beállitva attól adásnál tönkre mehet a rádió. Az swr mérővel ezt az illesztést lehet ugye mérni, de mielőtt belevágnék pár dologra kiváncsi lennék amire sehol nem találtam választ. Mi van ha éppen mérni akarjuk az swr-t és az túl nagy, ijenkor nem mehet tönkre a rádió? Vagy esetleg maga a müszer gátolja meg hogy a rádió károsodjon? Mennyi ideig birhatja egy adó károsodás nélkül ha rossz az illeztés.
A CB-ben amit vettem van swr mérő, de sok videot láttam amiben hiában volt a radióban swr mérő, külső műszerrel mérték, azok jobbak, pontosabbak, vagy mi értelme külső müszerrel mérni ha van a rádióban is?
Budai luxusvilla a Farkasréti temető felett. A csodás emeletes palotában egy Stalker XX akkori csúcs-csoda CB. Panasz, hogy néha furcsa zaj (?) jön belőle. Nyár, ezerrel nap. A kertben beszélgetünk még, mikor pillanatok alatt fekete felhők. Mikorra besétáltunk, már szakadni kezdett az eső. Amint felértünk a szobába, hatalmas dörrenés. Majd'becartunk. A CB felől füst lengedez. Az udvaron álló kb. 20 méteres torony tetejéről gőzzé vált a Penetrátor. Egy nyugtató tea után levettük a CB fedelét és már nem volt többé gond az időnkénti zavar. Egy fekete korom halom volt minden benne. Utólag kiderült, hogy a ház villanyrendszerén is napokig dolgoztak a mesterek mire helyreállították.
Nick-néhai 9AI olvtársunk mundta egyszer nekem, hogy rádiót (börzén) úgy érdemes vásárolni hogy először is megszagoljuk, amivel rengeteg pénzt, munkát és bosszúságot megtakaríthatunk. Nem véletlen néhány eBay-es hirdetésben a dohány és kisállat mentes származási környezet feltüntetése. Ennek eltitkolása gyakorlatilag kimeríti a csalás fogalmát.
Katonai rádiók gyakorlatilag ilyenek belül, forrléces és babás megoldás együtt, sőt van hogy a forrléc kerámia! Megfejelve annyival, hogy a nehezebb alkatrészek bilinccsel is rögzítve
Sőt! A profi helyeken volt a forrasztás után egy ellenőrző személy. Aki szemrevételezett minden forrasztást és pici szines lakk cseppel jelezte a megfelelőségét.
Sok esetben nem sima ónnal, "cinnel" volt forrasztva a cucc, hanem ezüstös keményforrasszal. Ami kiröhögte a "rendes" pisztolypákát is.
Volt egy olyan technika nagyon komoly katonai és ipari cuccokban is, hogy a sasszéba kis műanyag csapok, babák voltak bepréselve. A közepükben egy rövid, merev forrasztható stift, drót. Ezekre voltak forrasztva az alkarészek és az ezeket összekötő drótok. Így mód volt a lehető legrövidebb vezetékekre, alkatrész lábakra. Ami az URH megjelenésével, az egyre feljebb csúszó frekvenciákkal követelmény volt.
Csak míg egy nyákot lehetett tömeggyártani, ezt a megoldást kézzel kellett felépíteni.
Közben eszembe jutott annak a drótnak a neve, amit általában használtak a műanyag szigetelés, a PVC előtt: acetát huzal volt.
Egyszálas merev réz belső szál. Utána egy textil burkolat amit kívülről egy színtelen lakk zárt le és erősített. Undorító volt pucolni, de jól bírta a meleget.
