Van egy nyugdíjas házaspár. Nem csak hogy szeretik és tisztelik egymást, hanem mind a mai napig szerelmesek egymásba.

Az úriember nehézgépkezelőként dolgozott nyugdíjazásáig. Karján viselt már akkor is egy órát amit a feleségétől kapott.

Csak a bicska svájci,amivel kinyitottam még csak nem is márkás.

Egyszerű krómozott réztokos kvarc tömegáru.

 

De attól kapta a bácsi akit a legjobban szeret.

 

Közel 3 éve az óra megállt. Kopott tok, kopott szíj, karcos üveg, a szerkezet nem indult el új elemmel sem.

Több órás is elhajtotta a bácsit, hogy nem érdemes foglalkozni ezzel a "vacakkal"...

 

Ekkor keresett meg az unokájuk.

Kapott egy új üveget, új MIYOTA 2035 szerkezetet új VARTA elemmel és kicseréltem a szíjat is újra.

Ennek 2 és fél éve. Most hozták vissza elemcserére. Raktam rá egy új koronát is, a régiről már levált a nikkel.

 

Talán mindenki másnak csak olcsó vacak. De a bácsi számára drága kincs.

Számomra pedig jó érzés tudni ezt...