Nyár van, a zenei fesztiválok ideje, szerencsére a komolyzeneiek többnyire nagyon komolyak. Nem harsányak, nem hangosak, és a jó helyre jól megválasztott program igazán emlékezetes marad. Igyekszem megörökíteni a Révfülöpön idén indítottat, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar művészeire alapozott Rév-Hang-Fesztivált, amelynek első három hangversenyét volt szerencsénk meghallgatni. Hamarjában nem is tudom, kit emeljek ki közülük: talán a szervező Hamar Zsoltot, a hangulatos a capella-est vezetőjét, Somos Csabát, vagy a két estén is szerepelteket a Grazioso Kamarazenekarból, Detvay Mária Marcella nevével fémjelezve, a többit majd az alábbiakban.
A fedett pódiummal épített Szabadtéri Színpad a vasút és a Balaton között kb. 250 személyt képes befogadni, és az első este (július 25-én, szerdán) közel kétszázan élveztük a kiváló muzsikusok alázatos és kifogástalan játékát: Mozart egyik F-dúr vonósnégyesét (K 158; 1773) és az egyedülállóan és mindig varázslatos Schumann-zongoraötöst, Érdi Tamással, aki az idei Kékszalag Vitorlásversennyel kapcsolatban került a Balaton mellé. A négy vonós közül a már hetven fölötti első hegedűs nevét elfelejtettem, mellette pedig Detvay Marcella volt a szekund, Rudolf András a brácsista és Harangozó Sándor játszott csellón. Ráadásként a z5-ös záró tételét adták elő, és végig azt éreztem, hogy a zenekarhoz illően alkottak nagyot, a főleg azért akkor is idősebb korú hallgatóság nagy gyönyörűségére.
A július 26-i kórushangverseny kevesebb hallgatót vonzott, de a hangulat töretlen volt: a karigazgató először nyolc, majd egy húsz tagú vegyeskart irányított, és a hangulatos műsorközlés után remekeltek az énekesek. A jól megválogatott számok a következők voltak az elmúlt közel 450 év terméséből:
Jacob Arcadelt: A fehér és édes hattyú; madrigál
Diego Pisador egy madrigálja; mindkettő közel 450 éves mű, nyolctagú v.karra
Javier Busto (1949 - ): Ó, nagy misztérium
Jaakko Mäntyjärvi (1963 - ): Négy Shakespeare-dal/3.: Double, double,...
Az előbbi W. Sh. Macbethjének egy sötét barlangi jelenete a IV. felvonás elejéről, a Boszorkánydal; először Szász Károly fordításában:
.
1. BOSZORKÁNY.
Tarka macska hármat nyávogott.
2. BOSZORKÁNY.
Sündisznó is egyet vinnyogott.
3. BOSZORKÁNY.
Sárkány is süvít;
Ha! az óra itt.
Egybefogózva az üst körűl kerengnek. Ének.)
1. BOSZORKÁNY.
Körűl, körűl, az üst körűl,
Míg minden méreg egybe sűl.
Ide veled, fagyos békám,
Kő alatt mely, éj árnyékán,
Három hétig gyűjtél mérget:
Először doblak be téged!
MIND.
Keverjétek, rajta, rajta!
Üst buzogjon! Forrjon tajtba!
2. BOSZORKÁNY.
Kurta kígyó nyelve, farka
Süljön, főljön e habarczba!
Tüzes gyík-szem, béka-háj,
Varjú-velő, kutya-száj,
Kutyatej fű sűrű mérge,
Kuvikpelyh, vipera kérge,
Hadd buzogjon, főzve, sütve,
Pokoltűznél, öblös üstbe’!
MIND.
Keverjétek, rajta, rajta!
Üst buzogjon, forrjon tajtba!
3. BOSZORKÁNY.
Farkas-zápfog, sárkány-fésű,
halcsont, óriás növésű,
Czet-torokból; aszott múmja,
Büdösbanka feje-búbja,
Nyirkos árnyban nőtt bürökszár,
Istenkáromló török-száj,
Zsidó-vese, bak epéje,
Tiszafa szúrós tüskéje
Szedve hold-ujultakor,
Farkas-szőlő, vad hunyor,
Árokparton szült porontyka
Kifacsart kis-újja-csontja, –
– Ide, mind e bősz loty-kottyba!
Még csak tigris-bélt belé!
S azzal kész a drága lé!
MIND.
Keverjétek, rajta, rajta!
Üst buzogjon, forrjon tajtba!
2. BOSZORKÁNY.
Kész a bűv! Hogy forr az üstbe’!
Pávián-vért, hogy lehűtse!
.
.
Szabó Lőrinc fordítását a koncerten is felolvasták, bár a színmű magyarul további számos fordítást kiérdemelt az elmúlt több mint kétszáz évben.
.
Eric Whitacre (1971 - ): Charles Anthony Silvestri versére egy hangulatos mű, majd egy spirituálé (Z. Randall Stroope; Witness) még a külföldi szerzőktől.
Hoztak persze magyar műveket is: Gyöngyösi Levente egy Petőfi-versre írt remek kórusát (Ha én kedvesemről gondolkodom), majd Kodállyal zártak (Túrót eszik a cigány), és a ráadás is tőle volt, az Esti dal.
Magával ragadó volt az egész, bizonyítva, hogy a legkisebb hangszer mindig kéznél van és káprázatos karéneklést lehet produkálni vele, ha jó alapon, jó vezetővel készülnek és adnak elő lelkes énekesek míves darabokat.
.
Július 27-én az elemében lévő Hamar Zsolt dirigálta 15-tagú Grazioso Kamarazenekar adta elő a Fészekklubban is megemlített műveket, nagyon szépen és persze hatásosan - a közel 150 fős hallgatóságnak.
Ahogy kezdtem, az utolsó napi programot nem hallottuk, amit nagyon sajnálunk.
Jövőre még nagyobb sikerük lesz, mert mások is bizonyára elhíresztelik a remek kezdeményezést és az első év kitűnő előadásait.
.
.
A következő héttől Kaposfest, amihez jó előzetes volt ez a néhány értékes óra; a különben csajok, pasik Balatonja és hasonló programok között.
