Hüllő kiállítások az alföldi régióban
Kiskunfélegyháza
Művelődési Ház
2007. március 7-től, március 14-ig.
8-18 óra között
Belépő díjak:
Felnőtt 500 Ft
Gyerek, nyugdíjas - 350 Ft
Csoportos 250 Ft
Szentes
Művelődési és Ifjúsági Ház
2007. március 16-től, március 21-ig.
8-18 óra között
Szeged
Bartók Béla Művelődési Ház
Vörösmarty u. 3.
2007. március 22-tól, április 6-ig.
8-18 óra között
Egy kereskedésből hoztam haza, ajándékba odaadták, mert csak 3 lába volt.Valószínűleg leharapta vagy egy másik, vagy a rák levághatta...nem tudni, nem mesélték el. Azt mondták, hogy vissza fog nőni, csak nagyon lassan...nem hittem el...
Nálam a keleti unkák (most három van) jól eszik a lisztkukacot is, de a kis tücsök a kedvencük, abból hárman együtt ötvenet is eltüntetnek egy félóra alatt.
A férgek és a lárvák nem mozogtak annyira, hogy felkeltsék a táplálkozási ösztönét, úgy látszik. Adj neki tücsköt továbbra is, azt biztosan enni fogja.
Evett a Mocsári béka!!!!!!!:))))) Már csont és bőr volt, azt hittem, nem is éli túl a kényszerfogságot, de szombaton megevett öt legyet, meg este még kettőt. Másnap pedig még újra hármat, meg egy kis tücsköt. :) A gilisztához, lisztkukachoz, csontihoz hozzásem nyúlt. Mennyivel ügyesebb vadász, mint a szarvasbéka... Az hogy marad életben a vadonban?! A már csak remegő egérbébire háromszor rácsap, mire be tudja kapni...:))
El kell szomorítanom téged annyiban, hogy az ottani helységneveket nemigen ismerem, mert a telek apámé volt, kiskamaszként töltöttem ott sok időt (akkoriban nem érdekeltek a helységnevek), és azóta írták a nevemre. A képet fél éve (a legutóbbi nyáron) készítettem, amikor apámmal sok év után először kimentünk megnézni, mi maradt a telekből, amit időközben a nevemre írattak.
Hát, nem sok. Az egészet benőtte az akác, az ásott pince beomlott, a pottyantósvécé összedőlt, a kis faházat és a kerítés egy részét elhordták a cigányok. Rendbe kéne hozatni. Idén egyelőre csak pár mesterséges odút fogok kihelyezni, hátha valami megtelepszik bennük.
A fotó a telek feletti hegytetőről készült, maga a telek (a képet nézve) jobbra található lefelé a hegyoldalon, a tetőtől kb. két méterrel lejjebb kezdődik.
A diósjenői kempingnél kell felkanyarodni a hegyi útra, és annak a hegynek a tetejénél van, ha ez mond valamit.
Most jelent meg Gál János szerkesztésében egy hüllős könyv, ami ugyan nagyon nagy részben egészségtan, de a tartáshoz is ad új, jól összegyűjtött, magas színvonalú infókat. Egy baja van: 8000 Ft az ára.
Én nem szeretem már Pénzes könyveit pedig azon nevelkedtem, elavultak, több jobb könyvet is sikerült szerencsére beszereznem. Az egyik (mindenféle kétéltű és hüllő van benne)Kazinczy és Nagy Kétéltűek és hüllők a terráriumban c. kötete, ill teknősfanoknak Farkas és Sasvári Teknősök c. műve.
Sok bőrt lehúztak ezekről. Van egy olyan, hogy Pénzes Bethen: A teknősök és gondozásuk. Ez meg szintén ugyanaz, csak kikopizták belőle a teknősöket, és pár fajt még hozzájuk írtak.
Már előjegyeztem...:) Vagy van egy újabb kiadás 2200 ft-ért újan. Az is jó lehet? Gondolom ebben már nincs olyan részletes leírás a fajok befogásáról...
A Kétéltűek és hüllők a lakásban a Terrárium lebutított és egyszerűsített változata. Jó ez is, de próbáld megszerezni a Terráriumot, akkor fogsz csak meglepődni.
Szerintem, ha melegebb és szárazabb a terrárium, akkor világosabb, sárgásabb, ha viszont egy árnyalattal hidegebb van, párás a levegő, akkor barna. Megvettem a Pénzes Bethen: Kétéltűek és hüllők a lakásban-t. Nagyon jó!! Mindenféle táplálékállat befogása, tenyésztése, ebihalak felnevelése, stb... Jövőre mentek is a nyagymamám előtti parkolóból. A víz tavasszal, ha olvad a hó, nagy tócsa alakul ki, ami pont akkor szárad fel, mielőtt átalakulnának. Úgyhogy ezrével van ott halott félbéka, de idén megmentem őket!!!:))
Az Indonéziában honos komodói sárkány (Varanus komodoensis) képes szűznemzéssel is szaporodni - derül ki brit kutatóknak a Nature karácsonyi számában megjelent cikkéből. Ebben a kutatók két állatkerti esetről számolnak be: mindkettőben fogságban egyedül tartott nőstények életképes tojásokat raktak le. Egyikük, a chesteri állatkertben élő Flora életében nem találkozott hímmel, néhány hónapja mégis 11 tojást rakott le, amelyek egészségesen fejlődnek. A másik nőstény, a londoni állatkertben élő (azóta elpusztult) Sungai 22 tojást rakott le, amelyekből négy egészséges hím kelt ki. Sungai az elmúlt két és fél évben szintén nem találkozott hímmel.
Bizonyos hüllők képesek arra, hogy nőstényeik évekig életképesen tartalékolják a spermiumokat, ezért a kutatók Sungai esetében még arra gondoltak, ez történhetett. Ám a későbbi genetikai vizsgálatok cáfolták ezt a feltételezést, Flora esetében pedig ez a magyarázat eleve szóba sem jöhetett.
A szaporodásnak ez a módja, a szűznemzés (partenogenezis) bár nem ismeretlen, de meglehetősen ritka a gerincesek körében: mindössze 70 erre képes faj ismeretes (ez nagyjából 0,1%-a az összes gerincesnek). Biológusok ugyan ismertek néhány hüllőfajt ezek között, ám a komodói sárkánynál még sosem figyelték meg korábban ezt a jelenséget.
Annak ellenére, hogy az így világra jött kis komdói sárkányoknak csupán anyjuk van, azaz genetikai anyagukat csak tőle öröklik, mégsem egymás tökéletes klónjai. Ez azzal magyarázható, hogy a kromoszómák megkettőződésével kialakuló diploid petesejtek kicsit különböző összetételűek, s így genomjuk nem egyszerűen másolata az anyáénak, hanem attól némileg eltérhet.
A hüllők esetében a szexdetermináció is némileg eltér az emlősökétől. Az utóbbiakban (így atz emberben is) használatos XY kromoszóma alapú nem-meghatározási rendszer helyett a hüllők körében a ZW nem-meghatározási rendszert használják s ebben a nőstények heterogamétás (ZW) egyedek, míg a hímek a homogamétásak (ZZ). Ez szintén nem ismeretlen az állatvilágban: madarak, rovarok és néhány más hüllőfaj is hasonló szexdeterminációval rendelkezik. (Néhány hüllőfaj - például krokodilok és teknősbékák - embrióinak viszont egyátalán nincs nemi kromoszómájuk: náluk a kikelés körülményei, közülük is leginkább a hőmérséklet határozza meg, milyen neművé fejlődjenek.)
A komodói nőstényekben minden petesejt vagy Z, vagy W kromoszómát tartalmaz. Ezért a szűznemzés WW vagy ZZ embriókra vezethet: közülük azonban a WW kombináció nem éltképes és elhal (ahogy emlősökben is az YY életképtelen) - a ZZ viszont megmarad. A komodói nősténysárkányok tehát szűznemzéssel hím utódokat hoznak a világra.
A komodói sárkányoknak az a képessége, hogy szűznemzéssel is képesek szaporodni, valószínűleg természetes élőhelyük (Komodó, Rinja) természetéből ered. Ez biztosíthatja a faj fennmaradását és új élőhelyek benépesítését olyan esetekben, amikor például egy nagyobb vihar, távoli, lakatlan partokra sodorja a nőstényeket, ahol nem találnak hímeket. A szűznemzéssel létrehozott utódok néhány év múlva már a partnereik lehetnek, s akkor visszaállhat a nemek egyensúlya és a szokásos szaporodási rend, amellyel benépesíthetik a szigetet.
A szűznemzés újabban azért került az érdeklődés homlokterében mert néhány kutató ezzel véli megoldani (megkerülni) az embrionikus őssejtkutatással szembeni etikai aggályokat. Sokan úgy vélik, hogy ha emberi petesejtet nem megtermékenyítéssel, hanem más beavatkozással késztetnek osztódásra, az így fejlődésnek induló petesejt 50-100 sejtes blasztocitává fejlődhet, mielőtt természetes módon elhalna, s ezek a sejtek különösebb etikai aggályok nélkül felhasználhatók a kutatásokban.
Ha nagyon megszorulsz esetleg valamivel, szólj, és "küldök" Pestről, ha esetleg itt van. Nem lenne nehéz megszervezni se, mivel majdnem minden héten (többször is) áthaladok vonattal Győrön, mikor megáll a vonat, kiadom, Te átveszed és győzelem. Úgyis én vagyok a málhás állat a Szombathely-Budapest vasútvonalon, mondhatni illik a profilba. ;)
Az Indonéziában honos komodói sárkány (Varanus komodoensis) képes szűznemzéssel is szaporodni - derül ki brit kutatóknak a Nature karácsonyi számában megjelent cikkéből. Ebben a kutatók két állatkerti esetről számolnak be: mindkettőben fogságban egyedül tartott nőstények életképes tojásokat raktak le. Egyikük, a chesteri állatkertben élő Flora életében nem találkozott hímmel, néhány hónapja mégis 11 tojást rakott le, amelyek egészségesen fejlődnek. A másik nőstény, a londoni állatkertben élő (azóta elpusztult) Sungai 22 tojást rakott le, amelyekből négy egészséges hím kelt ki. Sungai az elmúlt két és fél évben szintén nem találkozott hímmel.