Egy ilyen órát a gyári ajánlás szerint 4, a gyakorlatban 6, de leges-legfeljebb 7-8 évente le kell szervizelni, abban az órában kenés már évek óta de facto nincs sehol, a billegő csapjai már rég kenetlenül járnak, az sem kizárt, hogy az eredeti pontosságát kopások miatt már legfeljebb a komplett billegő-csapágyazás cseréjével lehetne visszaállítani...
Ez pont olyan, mint ha az autódon 5 éve, és 120 ezer kilométer óta nem cseréltél volna olajat, és most "elkezdett rakoncátlankodni" - hát, nem jó jel az ilyen, az biztos, és semmi garancia sincs ilyenkor már arra, hogy egy "sima olajcsere" helyrehozza a dolgokat...
Egy sima szerviz ezen az órán (nem márkaszervizben persze) megúszható lehet 50-60 ezerből, és ha szerencséd van, akkor ezek után rendben lesz az óra - ám, ha komolyabb bajok is kiderülnek - hát, akkor attól függően, milyen szerkezetről van szó (végül is a konkrét modell ismerete nélkül nem lehet mit mondani, a Constellation Chronometer Automatic legelső változata 1952-ben jelent meg, és vagy fél tucat féle szerkezet fordult azóta meg ezekben) - egy komplett billegő-csapágyazás-egyebek csere akár simán ezereurós alkatrész-költségű is lehet...
A kb 12 éve használtan vásárolt, és azóta órást nem látott OMEGA automata Constellation Choronometerem az utóbbi időben elkezdett sietni.
Mi a véleményetek, hogy ez lehet attól, hogy az utóbbi időben ritkábban hordom, vagy komolyabb a baj? Hova érdemes vinni javításra, karbantartásra. Esetleg azt is meg tudjátok saccolni, hogy mennyibe kerül egy szervíz.
Viszont nincs egy praktikusan szervizelhetetlen-javíthatatlan órád, amiben minden elemcsere is Kanossza-járás. :)))
Egyébként meg egyfelől kiváló ötlet, valamint igen jópofa geg - de ugyanakkor bárkinek, aki nem hivatásos mélybúvár (igazándiból még azoknak is..) értelmezhetetlen. Szerintem, ha az egész világról összeverbuválnánk azokat, akik valaha életükben legalább egyszer 100 méternél mélyebben merültek, elférnének egy falusi tornateremben. Meglehet, kényelmesen, de mindenképpen elférnének, a 300 méter felett merülők meg egy - valamekkora - ebédlőasztalnál...
Sziasztok, továbbra is óra keresésben vagyok. Nem értem, hogy az omega honlapján ez a tipus 6400€ a japán kereskedő meg 3700€ ért adja. Irtam neki, hogyan…. Azt mondja ő egy bolt és amerikai kereskedőktől szerzi be, ezért olcsóbb. De ennyivel???? Gyári dobozban, nem hordott, gari jegyet az eladáskor állítja ki. Nem hamis ez? Valahogy le lehet ellenőrizni? Ez azért komoly árkülönbség. https://chrono24.app/omega/omega-seamaster-diver-300-m--id27122647.htm?checkoutId=6745275?SETLANG=hu_AT&SETCURR=EUR
azt látom a használt órás topicokban, hogy a ‘70-es évek legvégén, de inkább a ‘80-as években már relatív olcsó es kisebb presztizsű órákból (japánok pl) is van mai szemmel nézve modern tokozás, kiváncsi voltam, hogy úgy általában az óra ipar hogy áll ezzel.
A rozsdamentes (először nikkellel ötvözött, nem teljesen, de nagy mértékben korrózióálló) acélötvözet 1913-ban jelent meg egyáltalán ipari termékként. Tudtommal a világon a legelső ebből készített acél tokokat (akkor még Staybrite volt a márkanév) 1920-tól kezdték gyártani - drágábban, mint az aranytokokat. Szívós ötvözet, normálisan csak keményfém szerszámokkal munkálható meg (a wolfram-karbid "wídia" szerszámok először 1927-ben jelentek meg, de igazán csak a II. világháború után terjedtek el, sokáig nagyon drága volt a gyártásuk és megmunkálásuk) - a 30-as évek elején még egy ilyen "staybrite steel" tokos Patek is drágább volt, mint az acéltokosok.
A most legelterjedtebb 316L ötvözetet az 1970-es évektől használják széles körben, a 60-as években jelent meg.
Tudja valaki, hogy a modern acél tokok mikor terjedtek el az órákban? Régen ugye voltak a különböző krómozott/aranyozott ötvözetek (pl: cink-alu), meg voltak az aranyból készült tokok.
Azt olvastam, hogy az acél eleinte elég drága volt, a megmunkálás nehézsége miatt, de kb mikortól (mondjuk évtized szinten) kezdett elterjedté válni?
ezért nincs még mindig svájci órám (3 örökölt régiségen kívül)
Evekkel ezelőtt (kb 5-6 éve kezdtem ezt a fórumot olvasni) arra jutottam, hogy egy bizonyos árkategória alatt nem érdemes svájcit venni, mert tényleg játékszereket árulnak, de nyilván a swiss made felirat miatt nem is annyira játék áron.
Az emberben persze él a legenda, hogy minőség, tartósság, értéktartás = svájci óra, de ez egy átlag Certina/Tisso kategóriára nem igaz.
Most van pár Seikom, egy Orientem és egy Miyotás Citizenem. Nem gondolom, hogy bármiben rosszabbak lennének egy Tissonál (sőt!), de árban töredékébe kerültek.
Egy kicsit ez is olyan, mint az autó. Nyilván egy jó német prémium sokat ad, de a másik oldalt az alap motorral szerelt fapados “prémium” változataikat körberöhögi bármelyik kommersz gyártó, és pár éves korában már inkább kényszeredett a mosoly, mikor látod a fapad BMW/Audi tekerős ablakát ott, ahol már egy Opelben is villanyt adnak, a sosem volt presztízs meg sehonnan nem látszik már.
Szeretnék nagyon svájci órát venni, de biztos, hogy nem a filléres kategóriában (még akkor sem, ha sokan megköveznek, amikor filléresnek nevezel egy 180+ ezres órát).
A gyakorlat viszont kicsit bonyolultabb - igen, egy 8215 az egy 40-50 dolláros szerkezet, ami egész olcsó órában is alkalmazhatóvá teszi - no, de mi az ellenpólus? Egy ETA2824-2 jelenleg 3-350 dollár körül rendelhető meg, pontosabban lenne megrendelhető, mert az ETA nem nagyon szállít. De még mondjuk C10111-et sem nagyon tudsz rendelni már tőlük, ha mégis, valami 100-130 dollár az is, és műanyag gátszerkezet, egyértelműen egy, még a Miyota 8215-nél is valahol igénytelenebb, olcsóbb szerkezet, javíthatatlan-karbantarthatatlan megoldásokkal. Eldobható órához való...
Sellita van árban a kettő között (olyan 2-250 dollár egy SW200-as szerkezet, de a Sellita sem szívesen szállít csak úgy bárkinek). Ezek után gondoljuk végig, a magyar világbajnok ÁFA mellett egy 180 ezres óra valójában nettó 140 körül van, és ez egy kiskereskedelmi ár, ezen még keresni is kellene, forgalmazási költségek is vannak, akármi - tehát ha egy ilyen óra nem jön ki legfeljebb 100e körül/alatt, akkor nem lehet ennyiért adni, még akkor sem, ha a gyártó direktben próbálja azt értékesíteni. Márpedig ebbe már a műanyag ETA sem fér bele, egy Sellita önmagában közel ennyibe kerül sajnos, egy "eredeti ETA" meg lazán többe van ennél...
Ez így nyilván óriási dilemma a gyártónak is, ugyanakkor meg a Miyota 8-as széria egy nagyon megbízható, tartós, stabil szerkezetcsalád, elfogadhatóan pontos és megfelelő szolgáltatásokat nyújtó mechanikákkal, a 9-es széria meg szerintem minőségben is nyugodtan ki tudja váltani az alap ETA kiviteleket. Nyilván egy kronométer grade jobb ETA pontosabb szerkezet (nagyon sokkal drágábban, a COSC minősítés önmagában benne lesz annyiba, mint egy ilyen óra), de egy alap-belépő nem feltétlenül, egy "olcsósított" műanyagos kivitel meg drágábban ad gyengébb minőséget.
Fene tudja, az itthoni viszonyok ismeretében szerintem ezek nem is olyan túlárazottak. Ötletesek, az alkalmazott szerkezetek jól beváltak, megbízható darabok (a Miyota szerintem talán a legjobb kompromisszum mostanság, biztosan van olyan jó, mint a belépő kategóriás ETA werkek, inkább jobb), lehet válogatni, eléggé egyedi ízlés szerint lehet összerakatni velük órát - ismerve a dolog hátterét, én szurkolok nekik erősen.
Sziasztok, egy kérdéssel fordulnék a profikhoz. Tetszik az evolvens órák ötletessége, de nem értek a szervezetekhez, látom, hogy lehet japán és svájci szerkezettel is választani, de nekem a kódok nem mindannak semmit. Pl Miyota 21600, vagy Svájci, STP, Mechano R150. Ezek milyenek? Egyébként az óráról van valakinek véleménye? Köszönöm.
A dokumentációk szerint Sellita SW200 vagy SW200-1 szerkezettel szerelték.
1. Hogy tudom beazonosítani hogy melyikkel? SW200 vagy SW200-1 2. Próbáltam húzni manuálisan, picit nehéz (olvastam hasonlót a watchuseek.com site on) azonban nem találtam végállást. Lehetséges hogy végtelenített, vagy nem lehet manuálisan felhúzni?
3. A lendkerék az órában mindkét irányban felhúzza a rugót?
