Sziasztok! Már a következő szezonra gondolva... ki hogy oldja meg a szilva magozását? Én az aprítást egy egyedileg gyártott mixerel oldom meg, csak az a baj vele hogy összetöi a magokat amiből már erjedéskor a cefrébe kerül az aminek nem kéne...
100l-es üst(kb 85l cefre), 1dl-t gondolkodás nélkül dobok, a többivel illatolás, ízlelés után(felhigítva) bármi történhet, ált. 1-es, 2-es nem fér bele a KP-ba, 3. és 4.a sorsdöndő egy átlagosan "jó" cefrénél(ez mai termés).
Intéznék egy kérdést azokhoz, akik egymenetessel főznek.
Tudom, hogy millió egy dologtól függ az előpárlat mennyisége, de hozzávetőlegesen (átlagosan vagy tól-ig) mennyit szoktatok elvenni a cefre mennyiségéhez viszonyítva, százalékban kifejezve?
Nincs vízfogyás főzés közben gyakorlatilag és semmi akadálya minden főzés kezdetekor a nívó ellenőrzésnek, a tiltás plusz biztonság, de simán lehet nélküle működni, ha van nívócső vagy valamilyen rátekintési lehetőség.
0.5bar lehet ezeknek a készülékeknek hivatalosan a max üzemi nyomása, gőzhöz való biztonsági lefúvatót kell beépíteni és a duplikációnak a többszörös nyomását el kell viselni az üzemi nyomásnak, ezt nyomáspróbával kell tudni igazolni.
A gőzüzem elméletét és gyakorlatát először Barkócza írta le, lehet már vagy 10éve. Ő gáz fűtésű Panka (?) főzővel ténykedik. Az már konstrukció függő, hogy hol van a nívó ablak, van-e elég víz a betét felett, stb, mire gondolt a konstruktőr hogy fog működni, amikor megtervezte az üstöt, a konyhai konstrukcióknál ez elég jól rekonstruálható, ugyanúgy néznek ki kb 50éve és ezer számra készülnek, így kiforrott technikának tekinthető, mind tud működni bőven 0.5bar nyomás alatt.
Most már esedékes volt a tálcák tisztítása(konyhasó+ecet), utána mosogatószerrel átmosva, végezetül öblítés bő vízzel úgy, hogy elárasztom a tornyot a defiíg több alkalommal.
Most az a helyzet, hogy a régi konyhai üstökkel lehet gőzzel fűteni bolondbiztosan, az új drága főzőkkel pedig nem igazán vagy nem annyira bolondbiztosan?
A fináncok besorolása szerint a füge és a banán is gyümölcs, a paradicsom meg zöldség. A besorolásnál nem a biológiát, hanem a jellemző felhasználást vették alapul. Az nem baj, ha a gyümölcs nem Magyarországon termett, csak az abból készült párlat hivatalosan nem nevezhető pálinkának.
Köszönöm a pontosítást, igen, kisüstinél, csavarral lezárt üstöknél van leginkább ilyen veszély (szerencsére nálam a káros szilikoncső tömítés + rugalmas "bőröndzár" eresztett az illegális halálos banánnál). Meg ugye az sem árt, ha akkora sisak van a főzőn, mint Hunyadinak a rozgonyi csatában (aminek funkciója a léghűtéses deflegmátorság mellett az esetleges habtörés, talán ezért jobb neki a gömb vagy a fordított/táguló csonka kúp alak).
Szóval a leginkább kockázatos: habzásra hajlamos gyümölcsből készült cefre, csavarral lezárt üst, kis sisakkal, vékony páracsővel, utolsó adag, élesztőkben dús, emiatt habzósabb cefre (mert ha 2-3 napig csak cefre főzés van, nem homogenizálják/kavargatják a cefrét, nehogy levegőt kapjon és elszálljon a finom alkohol, netán ecetesedjen), az üst túltöltése ezzel az egyébként is habzósabb cefre résszel, mert a cefrés hordóban nem hagyunk anyagot + ezerrel aláfűtés.
Ez a cefre utántöltés dolog nagyon tetszik. Olvastam már erről egy tisztes öregúr vallomásánál a pálinkakészítésről (a szöveg a kukolla.hu facebook oldalán a letölthető fájlok között). Sajnos ő a tisztázó főzésnél is így jár el, ha sok az alszesz.. a pálinkában benne lesz a füle meg a farka
A sisak nélküli cefre főzés a habzás miatt 50 fokon egy ideig, gyakorlatilag fehérje (élesztő) bontás. Sörfőzők szándékosan csinálnak ilyet (fél óra 50-55 fok között) még az elcukrosítás előtt, ha az árpa magas fehérje tartalmú (a szomszédom unokatestvérének férje hallott már erről, azt mondja, hogy ha valaki terménynek való árpából főz szeszt, akkor kötelező, mert abban sok a fehérje, hogy tudjanak hízni az állatok). De ez nem az Égetett szeszesitalok fórum..
Illegális banánnál a gyümölcs eredendően magasabb fehérjetartalma miatt el tudom képzelni, hogy a cefre készítésnél hasznos lenne ez az "előfőzés" 50-55 fokon (cefre főzés közben pedig kötelezően ajánlott), hogy a fehérjék lebomoljanak aminosavakra, így elkerülve a cefre túlzott habzását + aminosavként hasznosítható tápanyaggá váljanak az élesztők számára + elkerüljük a funky ízt a végén. Törvényes keretek közt maradva talán a faepernél is működhet, nem tudom
Tedd hozzá, hogy ez a zárt (bilinccsel, csavarral stb. rögzített) üstökre igaz, amikor a felhabzás olyan mértékű, hogy elzárja a gőz kivezető útjait.
Egy egylépcsősnél amúgy is értelemtelen ilyenkor tovább főzni, az alsó tálca már szennyezett. Szét kell szedni, átmosni az oszlopot, leönteni a cefréből, több habzásgátlót használni.
Egy - csak az üstfedél/kupola + páracső - súllyal zárt üst (pl. DES, ha nincs "ráfordítva" a lezáróra) ilyenkor egyszerűen kifúj, kiömlik.
Számtalanszor főztem úgy cefrét DES100-ban, hogy csaknem peremig raktam az üstöt (60 fokig nem raktam rá a páracsövet, néha levettem a fedelet és megkevertem, no meg került bele Foamsol is), majd a főzés vége felé (addigra kb. 12-15l alszesz lejött) a megmaradt 10-15l cefrét beleöntöttem megint fullra és lefőztem.
Vszínű a hordó aljára süllyedt elhalt élesztők miatt habzott jobban (lásd seprő pálinka), aminek többsége az utolsó főzésbe jutott.
Akik tudják, hogy max 80%-ig szabad feltölteni az üstöt, azok is néha felrobbantják magukat az utolsó cefre adaggal:
Első főzés 80 liter
Második főzés 80 liter
Harmadik főzés 80 liter lenne, "De még maradt a cefrés hordóban kb. 15, azt inkább hozzá öntöm, nem kezdek el egy új főzést amiatt. Kiönteni?? Ááá azt se. Eddig se volt gond, jó lesz az úgy, hozzá öntöm.." Bumm
100l-es üst(kb 85l cefre), 1dl-t gondolkodás nélkül dobok, a többivel illatolás, ízlelés után(felhigítva) bármi történhet, ált. 1-es, 2-es nem fér bele a KP-ba, 3. és 4.a sorsdöndő egy átlagosan "jó" cefrénél(ez mai termés). 
