A Vacheron-Constantin meg arab tulajdonban van... A Swiss Made követelményrendszere közismert, nem szerepel benne, hogy a cég többségi tulajdonosának húsz generációig visszamenőleg svájci tehénpásztornak kell lennie... :)))
Nem igen rémlik, hogy olyasmit írtam volna, hogy "szarok". Ezek "jó órák", csak rettenetesen elszálltak már az árak - a műszaki tartalomhoz, belbecshez képest is. Amúgy a felhozott Appellától sem vagyok elájulva, de azért megjegyzem, hogy ennyi pénzért tőlük már például ilyesmit is kapni:
Ez azért mégiscsak már ETA2824 mechanikus automata, nagyjából ugyanazért, a pénzért.... És én személy szerint olyan nagyon elájulva persze ettől sem vagyok, de, hát nekem már csak ilyen az ízlésem... Nemrég csak úgy heccből a Vaterán vettem egy kissé karcos, felcsiszolásra, szervizelésre szoruló Appellát, ugyanez a 2824-es automata Open Heart, csak kerek acél tokban, integrált acél csattal (a lapomon már kint is van a gyűjteményemben) - én vettem 25 ezerért. No az szerintem teljesen rendben volt, és újonnan szép állapotban szerintem mondjuk egy 100e körüli összeg is ma már rendben lenne érte. De több - szerintem - egy ilyenben egyszerűen nincs, miközben egy ilyen (vagy Sellita) szerkezetes automatáért egy jobb márkanév alatt már simán milliós összegeket is elkérnek.
Nem lehet itt már valójában ár/érték arányokról beszélni, a svájci óraipar teljes mértékben átcsúszott a luxusiparba, szó szerint semmi köze már a kért vételáraknak a tényleges beltartalomhoz és az előállítási árhoz - csak ahhoz, hogy mennyire sikerült egy-egy brandet felépíteni, és mit lehet elkérni, mi az, amit még megadnak.
Ettől ezek az órák még nem "szarok", hogy a jelződdel éljek, lelkes és laikus vásárlónak valószínűleg nem is fognak csalódást okozni - csak soha meg ne tudja szegény, igazándiból mit vett/kapott...
Ja csak a különbség az, hogy ha veszel 200-300 rongyért egy kvarcszerkezetes Doxa-t, Certina-t, vagy Tissot-ot, azok is ugyanakkora fosok lesznek, mint a Rodania vagy az Albert.
De ez egy TAG H.... Persze, igazad van. A másik kettő, feleennyiért, meg tök noname. Akkor már amit APT javasolt - a Rodania harmadáért egy még inkább noname kinai klón. Presztizsük ugyanannyi, megjelenésük ugyanolyan - mi a kérdés? :)
Az 168570-es válaszodban az Apellával és az Adriatica-val kapcsolatban ezt írtad:
" Semmi különös, de használható órák, következetesen tartják magukat a svájci szerkezetekhez, nem kell tőlük félni. Elájulni sincs természetesen mitől, de manapság sajnos náluk sokkal nevesebb és drágább márkák sem nagyon adnak többet. "
Ha az Appella-ról és az Adriatica-ról ez a véleményed, akkor miért is szarok a Rodania és az Albert Riele órák???? A Rodania és az Albert is svájci szerkezetek, továbbá szerintem az Appella és az Adriatica is egy kínai tokos valami.
"De ezeknek az óráknak az "ár/érték-aránya" gyakorlatilag nem is értelmezhető. Egy 10 eurós nagyker árú Ronda szerkezet egy vélhetően kínai tokban. Én inkább nem mondok semmit..."
Akkor mit mondjon az ember egy TAG kronóra egymilláért? A 2500 eurós órában van egy 50 eurós Ronda szerkezet. Ehhez képest sokkal kisebb rablás a két belinkelt ismeretlen óra...
Ennyi pénzért némi türelemmel és keresgéléssel már ki lehet fogni egy használt Longines Dolce Vita-t. Ezerszer inkább azt venném, mint bármelyiket ezekből.
Kivárhatom, amíg el nem kezdesz rettenetesen unatkozni:D
Felvehetjük a kapcsolatot, érdekelne az ára is , mert nekem nagyon nem sürgős, neked meg egy üres idődben lehetne vele foglalkozni. Kiváló tartalékmeló:)
Akkor viszont, ez esetben. Milyen karórát tudnál ajánlani? Szögletes formájút szeretnék, római számlapost. Elegánsabb kivitelűt, elsősorban kvarcot. Melyik gyártótól?
Egy ilyen óra szervizét és optikai felújítását - hát, én nem tudom, elvállalja-e bárki... Ha nem lennék már-már kilátástalanul nyakig munkával, megpróbálnék segíteni.
Ha a stílus kifejezetten tetszik, azzal nehéz vitázni.
De ezeknek az óráknak az "ár/érték-aránya" gyakorlatilag nem is értelmezhető. Egy 10 eurós nagyker árú Ronda szerkezet egy vélhetően kínai tokban. Én inkább nem mondok semmit...
Ha maga a megjelenés, ami bejön, nézz szét máshol is inkább, az Aliexpress-eBay vonalon ennek az összegnek a tizedéért-huszadáért találhatsz így kinéző órákat, amelyek alapvetően nem is silányak, addig biztosan probléma nélkül kitartanak, ameddig megunod őket... Szeretni őket persze nehéz, de szerintem ez a jelöltjeidre is igaz...
Szerintem ha 20+ éves, akkor nem automata irony. Azt úgy tudom, hogy csak 2013 óta gyártják. Nekem is van egy eloxált alu tokos kb 30 éves ('95 környékén kaptam) irony-m (volt polírozott acél tokos is), de azok még quartzok.
Ahogy írtam, a plexit te is tudod valamennyire javítani. És nyilván egy ilyen óránál nem gazdaságos egy felújítás, ha nem is lesz többe, mint egy új óra, de összemérhető tételre számíthatsz. Nyilván akkor van csak értelme foglalkozni vele, ha érzelmi kérdés.
Fel lehet mind a tokot csiszolni, mind a plexit polírozni. De ehhez szét kell szedni az órát, ilyen előélet után nyilván a tokot ki is illik tisztítani.
A plexi polírozását akár házilag is megoldhatod, vegyél Polywatch pasztát (akár a Conrad-tól is tudsz rendelni, vagy a neten, ebayról, nem komoly tétel), és egy puha, tiszta ronggyal felhordva a plexire szorgos dörzsivel kis türelemmel egészen újszerűre leszedhető. Az acél tokokhoz azért "ennél több kell", a présöntött műanyag tokok viszont praktikusan felújíthatatlanok.
Mikor 25 éve megismerkedtem a nejemmel, vettem egy swatch irony skeleton órát. Igen-igen megviselte a stílusom, hegyikerékpározás, vagy épp hiltivel falvésés közben is hordtam, kopott, és karcos. Vettem hozzá a minap egy bőrszíjat, de nagyon kontrasztos a kopott óratok, és a ragyogó bőrszíj. A tok, óraüveg (műanyag) polírozására milyen módszerek vannak? Mostanában hordanám kicsit, de inkább az emlék miatt tartogatom. Maga az óra ára mondjuk 50 rongy, szóval kb értéktelen.
És még ezeken a klasszikus, "enni nem kér" típusú befektetéseken is többen buknak, mint nyernek (pl mert hiába arany az az ékszer, ha művészeti/történelmi értéke nincs, egy idő után kimegy a divatból a fazon, és marad a törtarany ár közeli értékesítés, miközben a vételnél még ennek többszörösét adta ki érte).
Nyilván megvan az a hozzáértés, ami segít az ilyen befektetéseknél (egy volt főnököm például egész komoly vagyonra tett szert festményekkel, bár ő sem nyert minden darabon), de átlag ember, átlag hozzáértéssel sokkal nagyobb eséllyel bukik ahhoz képest, mintha venne valamilyen random Blue Chip részvényt, és rá sem nézne min 10 évig a befektetésére.
Az óra, kocsi ilyen szempontból valóban még rosszabb választás, a kocsit cserébe még helyesen tárolni is egy vagyon, az óra legalább befér egy mezei széfbe, vagy a zoknis fiókba :)
